Finanszírozás

Így kaphatsz állami támogatást új lakás vásárláshoz

Alapjaiban alakítja át a családok új lakáshoz jutásához adott állami támogatások rendszerét ezekben a hetekben a kormány. Nem jár már állami támogatás a lakástakarék pénztáraknál megkötött új szerződések után, de kibővülnek a családi otthonteremtési kedvezmények. Összegyűjtöttük, mire számíthat, aki állami segítséggel költözne új otthonba?

Megéri-e még lakástakarék pénztárba pénzt tenni?

A konstrukció lényege az állami támogatás volt. Most, hogy ez nincs, az komoly veszteséget okoz a lakás célból takarékoskodni kívánóknak. Egy darab 4 éves szerződésnél például hozzávetőleg 288 ezer forint a veszteség. A leghosszabb, 10 éves futamidőnél egy szerződés esetén már 720 ezer forinttal kevesebb pénzhez jutna az ügyfél. Hogy a rendszer működhet-e támogatás nélkül, azt ma még senki sem tudja megjósolni.

A hírek szerint az egyik legnagyobb szereplő a Fundamenta tovább kíván tevékenykedni, új terméket dob a piacra. A társaság a nála elhelyezett termékekre mindössze 0,1 százalékos betéti kamatot és 0,5-0,74 százalékos EBKM-et ígér, szemben a korábbi 11 százalékkal. A minimális megtakarítási idő 71-111 hónap közé eshet, a havonta befizethető összeg pedig 5-40 ezer forint lehet. Jó hír viszont, hogy a Fundamenta az adott év megtakarításai után 5 százalékos kamattámogatást ad. A maximális, 40 ezer forintos havi befizetéssel számolva ez évi legfeljebb 24 ezer forint lenne. Amennyiben valaki hitelt venne fel a megtakarításaira alapozva, azt fix 2,9 százalékos kamattal számolhat. A terméket még engedélyezetni kell a jegybanknál, de az már biztos, hogy sikeressége nagyban függ attól, hogy a Fundamenta elegendő hitelt tud-e kihelyezni ahhoz, hogy annak eredményéből kifizethesse az 5 százalékos kamatbónuszt.

Egy szó, mint száz, ha valaki mindenképpen lakástakarék pénztárban gondolkodik, az jobban teszi, ha vár néhány hónapot, míg eldől, mi lesz a szektor sorsa.

Jó ötlet-e belépni egy Nemzeti Otthonteremtési Közösségbe?

Ennél a megoldásnál továbbra is jár az állami támogatás, ami az éves befizetés 30 százaléka, de legfeljebb 300 ezer forint lehet. A maximális támogatás igénybe vételéhez tehát havonta 83 ezer forintot kell befizetnünk. A lakástakarék pénztárinál nagyobb állami támogatás első hallásra vonzónak tűnik, de nem árt tisztában lenni azzal, hogy a NOK meglehetősen speciális megtakarítási forma.

Lakáslottóként lehet leginkább felfogni. A szervező vállalkozás elindít egy 10-15 évig működő csoportot, aminek legalább 120 tagja van. Ők vállalják, hogy legalább 10 legfeljebb 40 millió forintot „dobnak össze” minden hónapban. Mindenki havonta fizeti a rá eső részletet, majd a közösség minden hónapban kisorsolja, ki kapja meg az összegyűlt pénzt, amelyet új lakás vásárlására fordíthat. Akinek szerencséje van már néhány hónap alatt lakásba költözhet, akinek pedig nincs az csak a futamidő legvégén. A havi törlesztőt azonban természetesen mindenkinek fizetnie kell a futamidő végéig.

Mint látható a NOK elsősorban azon tehetős ügyfeleknek lehet megfelelő, akiknek nem igazán számít, mikor jutnak lakáshoz.

Mit hozhat az CSOK?

A lakástakarék pénztáraknak adott állami támogatás megszüntetésével párhuzamosan a kormány bejelentette, hogy kibővíti a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK). A legfontosabb változás, hogy új lakás vásárláshoz a kétgyermekes családok is megkapják a 10 millió forintos államilag támogatott kölcsönt, a háromgyermekesek pedig az eddigi 10 helyett 15 millió forintos kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitelhez juthatnak. Fontos, hogy a 10 millió forintos egyszeri állami támogatás továbbra is csak a legalább három gyermeket vállaló családoknak jár. Ez első hallásra megint jó hír lehet, hiszen a kétgyerekes családoknak így dupla akkora támogatás jár majd, mint amennyit a lakás-takarékpénztári megtakarítások után kaphatnak, ráadásul a CSOK keretei között eddig nekik járó összeg is megduplázódik. Ráadásul az államilag támogatott hitel a piaci lakáshitelekhez képest olcsóbb. Egy 20 éves, 10 millió forintos, fix kamatozású lakáshitel a piacon már 4,9 százalékos kamattal elérhető. A törlesztőrészlet itt körülbelül 65 ezer forint. Ugyanakkor a hasonló feltételekkel felvehető, ám fix 3 százalékos államilag támogatott hitel havi törlesztője 55500 forint.

Nagy kérdés, mire lesz mindez elég. Az ugyanis már korábban eldőlt, hogy 2019 után nem jár már a kedvezményes áfa az új lakások vásárlása után. A valószínűleg csak a jövő év januárjától elérhető új CSOK pedig valószínűleg nem kompenzálja majd az áfaemelés hatását.

Mit hoz a jövő?

A kormány egészen biztosan nem végzett még az átalakítással. A Kormányinfón elhangzott, hogy további család- és lakástámogatási döntésekre lehet számítani, de foglalkoznak a 2019 végéig tartó 5 százalékos lakásáfa meghosszabításának kérdésével is. Érdemes figyelni a döntésekről szóló híreket, amelyekről időről időre mi is igyekszünk majd beszámolni!